Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Aria kék ruhában

, 763 olvasás, Neferkheperure , 9 hozzászólás

Szerelem

Ó, hát mondád, Aria, szád most már igazat szól,
s pusztán jószándékodból megtörted a csendet!
Ígérted, többé nem láthatlak szemeimmel,
mégis, megtörtvén a papírra vetett fogadalmat,
kéred most a barátságot, ami még sose kellett!


    Ó, hát mondád, Aria, szád most már igazat szól,
    s pusztán jószándékodból megtörted a csendet!
    Ígérted, többé nem láthatlak szemeimmel,
    mégis, megtörtvén a papírra vetett fogadalmat,
    kéred most a barátságot, ami még sose kellett!
    Mondd mért hinném el, hogy a lelked tiszta a bűntől!
    Újból lenne okom bizodalmat hagyni tebenned?
    Elfeledéd tán azt, amikor szemeid legelőször
    rám emeléd, míg mástól vártad a csókot?
    Mondád: " Hogyha a ló nincs, akkor jó a szamár is!"
    S hűtlenséged csúf emlékét tán kitörölted?
    Emlékezz csak! Sárba tiportad a hű szeretődet,
    s kurválkodtál egyazon éjjel férfihadakkal!
    Ostoba volt és szemfényvesztő, ó, a szerelmed!
    Porhintés volt, s közben vágytál más ölelésre!
    Mocskos száju ribancom! Nékem az új szerelemben
    sem hagytál feledést s egyetlen cseppnyi nyugalmat!
    Többé nem tudsz engem lóvá tenni! Szamárból
    sárkánnyá lett régi szerelmed, s porba tiporhat!
    Kék ruha rajtad többé nem csábít az öledbe!
    Aria! Ismerem én már rég a te kígyó lelked!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Neferkheperure
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 6
Kereső robot: 14
Összes: 36
Jelenlévők:
 · alfabata
 · arttur
 · Kavics
 · Ravain
 · Tiberius
 · tolditami


Page generated in 0.041 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz