… háború idején…, amikor
emberek ölik egymást csak azért, mert
nem egyezik az eszméjük, mert
nem olyan a másik bőrszíne, vagy épp
nincs meg neki az,
ami a másiknak meg van…
… és mégis nekünk süt a nap, mintha
azt akarná, hogy
szembesüljünk legrosszabb tetteinkel…
… kifordult emberek mindenütt, egy
befordított világban…,(mint az origami).
ahová gyermekeket szülni bűn, s
embereket ölni egyesek szerint megváltás…,
"Alah" felé…,
mint egy bálvány imádat áldozata!
… és mégis nekünk süt a nap, mintha
nem tudná, hogy
meg sem érdemelnénk…
… úgy érezzem magam egész életemben,
mint egy célpont?
Ezt kérdem én attól az embertől, aki
csak olaj a tűzre, és
"vezetésre" nem alkalmas…
-Küldj a háborúba, a saját eszményeidért… Gyerünk!
… és mégis nekünk süt a nap, mintha
mindig utoljára tenné ezt, mert
már nem nagyon bízik bennünk-…
Megjegyzés: -thanks to G. W. B & O. B. L.