Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tavaszi szél

, 266 olvasás, leka , 4 hozzászólás

Természet

Kertek alatt bujkál a szél
Élces hangján sóhajt, beszél
Süvítése csupán szeszély
Kedvtelése még is veszély

Fák zöld levelével táncol
Borús napon, felhőt ráncol

Szürkére festi az eget
Múló gondokat tereget
Amikor már sírt eleget
Szétszaggatja a felleget

Nyughatatlan, egyre szalad
Amerre jár, minden szakad

Feltámad, s viharként tombol
Poros utat vadul korhol
Fű, fa, bokor, földig hajol
Majd lecsendesül valahol

Szélkabátot szögre akaszt
Szelíden várja a tavaszt

2006-04-03

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: leka
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 213
Regisztrált: 0
Kereső robot: 35
Összes: 248

Page generated in 0.1628 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz