Homlokomon a jég s hó olvadna,
fürdő készülne barna hajadra,
szemem kristályosulna tükörre,
szépségedet hogy visszatükrözze…
Homlokomon a jég s hó olvadna,
fürdő készülne barna hajadra,
szemem kristályosulna tükörre,
szépségedet hogy visszatükrözze,
szám számtalanszor suttogná neved,
s szótlanul, mit mondani nem merek,
fülem szavad felé törne utat,
őrizné mélyen, csengő hangodat,
ujjamnak hegye est leple alatt,
érintené meg halántékodat,
karom lágyulna pihepárnára,
nyugalmat hintene éjszakádra,
hűlt testem langyos homokká válna,
s emlékeztetne lábad nyomára.