Hátrálunk újra,
Mint a sarokba szorított kutya.
A lépte suta…
Hátrálunk újra,
Mint a sarokba szorított kutya.
A lépte suta.
Támadás előtt
Erőt gyűjt, figyel, ugrásra készen,
Remeg egészen.
Teste megfeszül,
Most nem menekül, fal veszi körül.
Szeme megkövül,
Vérben forgatja.
Vadul csaholva fogát mutatja,
Kínját ugatja,
S a nyála csordul.
Gyötrődések közt, a gyomra kordul,
Falatért koldul.
Simul a hitvány.
Lábakhoz bújva, meghunyászkodik.
Megadja magát.
Merő kezesség,
És hagyja, hogy pórázon vezessék,
Kézből etessék…
És lapulunk mind,
Mint jól idomított kutya. Megint.
Csak más gazda int.
Megjegyzés: 2006. 03.15.