Becsukom az ablakot,
És szétnyílik a táj,
Most látom,
Egy csík csak a határ…
Becsukom az ablakot,
És szétnyílik a táj,
Most látom,
Egy csík csak a határ,
Az ég, és a föld között,
De annyira sötétbe öltözött
Az egyik, hogy kiabálok neki,
(Közben szenes macskát
Árnyéka követi…)
"Vigyázz, a fák lombjai
Most csapódnak össze,
Valami sötét árnyak
Bujkálnak mögötte"
… olyan sötét van már,
Nekimegy a falnak,
Ott a tisztáson meg,
Lámpák vigyorognak.
Az égen is mosolyog még
Néhány messzi folt,
Én meg azon, hogy
A felhők között,
Vergődik a Hold.