Holokauszt* a hegytetőn, a Koponyák-hegyén,
mi haltunk ott meg kifeszítve Ég és Föld közén,
holokauszt, vérben tért meg Istenhez ostora,
meg-meg csillanó reményként egünkön jár fia,
holokauszt a Lech-mezőn, elmúlt majd ezer év,
a mi engesztelő vérünk folyt - ott a németén,
holokauszt, vadászaton vadkan támadt vadul,
útra lelve bennünk éledt a holtnak hitt Vazul,
holokauszt-tatárjárás, az ország majd kihalt,
anyánk szívén át szüléskor két fájdalom nyilalt,
holokauszt, elrabolták isteni Koronánk,
s az utolsó apostol vállán nyugodt meg Hazánk,
holokauszt ott lenn Mohácsnál, egy újabb kereszt,
százötven év repült nélkülünk, a fejünk felett,
holokauszt negyvennyolcban, még élt a Korona,
volt rácnak, horvátnak, tótnak - magyarnak otthona,
holokausztok holokausztja, Trianon, miért,
mert mertünk élni, és még kicsit nemzet volt e nép,
holokauszt a Don-kanyarban, nem jöttünk haza,
és mégsem nélkülünk zajlott Budának ostroma,
holokauszt Erdélyben, Délvidéken, és Bene¹,
ki elszakadt, az magyar maradt – úgy, nyílegyenest,
holokauszt, ha éltetőből zálog lesz a föld,
az Árpád-sávunk marad miénk, abba nem kell zöld!
Holokauszt, ha bennünk gyilkol másság démona,
a Kígyó felett ott lebeg Fiunknak lábnyoma.
Megjegyzés: *(görög) - felajánlás, engesztelő áldozat
|
Online látogatók:
Látogató: 70
Regisztrált: 5
Kereső robot: 13 
Összes: 88
Jelenlévők:
