Föld alatt rohadnék,
nem veled mulatnék.
Kukacok simogatnák
helyetted testemet.
Friss bőr illat helyett
csak büdös dögök lepnek.
Nem érezném vérem heves áramlását,
körmöd hátamon karmolását.
Nem éreznék már vágyat,
nem kívánnék alánk ágyat.
De a lélek csak száll,
nincs mozgáshatár.
Emlékezne szép szavakra,
jó dolgokra, izgalmakra?
Vagy elfeledne
mindent hátrahagyva?
Magasban repülve
mindent látna?
Vagy alant siklana
meg-megállva?
Bárhogy legyen:
Föld fekhelyem!
2006.01.25.
K-nak