RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2006-01-18 13:00:00, 1208 olvasás, NapGyermek , 72 hozzászólás
vonaglott egy új idő … sípoló őszre ébredt arcom a buszon, ha látom darabokra törik számon millió csend s megint csak múltakban ázott szoba illata cseng (beszippant a súlyos a valóság) lassan szürcsölve a befejezetlen éveket ahogy aláírom hullásom makacs tér s idő szétreped… én nem akartam lenyugvó napkoszorút de a sötétlő fény ezerszer is arcomba szúrt és ma a buszon már látom millió rothadó szilánkom ahogy befed
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς