Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hullásom

, 1208 olvasás, NapGyermek , 72 hozzászólás

Mozaik

vonaglott egy új idő

… sípoló őszre ébredt arcom
a buszon, ha látom
darabokra törik számon
millió csend

s megint csak múltakban
ázott szoba illata cseng

(beszippant a súlyos
a valóság)

lassan szürcsölve
a befejezetlen éveket
ahogy aláírom hullásom
makacs tér s idő szétreped…

én nem akartam
lenyugvó napkoszorút
de a sötétlő fény ezerszer is
arcomba szúrt
és ma a buszon már látom
millió rothadó szilánkom
ahogy befed

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: NapGyermek
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 193
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 219
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.181 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz