Az udvarról,
- Az ajtó kárpitján át-
Behallik a tompa zuhanás
…
Az udvarról,
- Az ajtó kárpitján át-
Behallik a tompa zuhanás,
S hogy valami elgurul
A vérpadon.
István parancsa ez!
- Hisz tudod a törvényt…-
Fejével fizet, ki
Istent, s királyát káromolja,
S nem az új hitért
Buzgólkodik.
Csupán csak jobb kezét veszíti
Az, ki éhében
Lopni kényszerül.
S ha már király az Istenadta,
- Isten kegyelméből-
Akkor jóságos és igazságos
S kegyes is legyen népéhez.
Az erény így akarja.
Bár hamis az illúzió…
Igaz, kapu- és füstadóval,
Robottal sanyargatja híveit
Mátyás, az Igazságos,
Háromszáz török fejet lövet be
Egy várba a humanista nyomatékul
Budavárban pedig kutyát vesz
Minden nemes, magának ajándékul.
S a kiskirályok?…
Senki nem szegülhet ellenük.
Télen, ha fázik a kezük
Egy hirtelen megölt szolga
Vérével melegítik azt.
Állatot, és embert ölni
Úri kiváltság, ősi törvény.
A törvény rájuk le nem sújthat,
Hisz ítélőszékben csak kiváltságos ülhet.
Nincs bennük hazájukkal szemben semmi alázat.
Az urak még mindig vadásznak!
Nagy Vendel
Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11 
Összes: 71
Jelenlévők:
