Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Neked vagyok!

, 351 olvasás, leka , 21 hozzászólás

Szerelem

Itt vagyok! Örökkön Neked
Látod, nélküled szenvedek.
Álom-valóság rabjaként,
Sötétben is őrzöm a fényt.

Rejtelmek között a lelkem,
S lám szentélyedbe emeltem.
Féltve őrzöm rejtett titkom,
Fagyott zárját segíts nyitnom!

Tekintetem téged fürkész,
Álmodásra egyedül kész.
Érezned kell - mért kell szólnom!
Hisz ajkadon forró csókom.

Érintésed vággyá éled.
Szerelmemet nem kell kérned.
Ölelésed, gyöngéd legyen,
Emeljen át a zord hegyen.

Fagyos csendjét napfény oldja,
Sötét estjét, hitem Holdja.
Közel-távol – már nem határ.
Hozzám repül egy sas madár.

Szárnyát bontja, szárnyal felém,
Légörvényből leszáll elém.
Megpihenni vágyik talán.
Szírt tetején, sziklafalán.

Megérkeztél, hosszú útról,
Vizet hoztál a mély kútból.
Szomjam oltod szerelmeddel,
Kezed fogom, ne engedj el

Tüzed szítom, boglya tövén,
Szikrát szítok élet kövén.
Ébredj végre, szívem lángol.
Szívből szeress, lehetsz bárhol!

2006. 01. 14.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: leka
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 210
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 235
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz