Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fekete betűk

, 443 olvasás, Flo , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Fekete papír hever előttem a koszos asztalon,
Ezer lélek függ fájón remegő hangomon.
Fekete papíron, kínzó, torz fekete betűk,
Szívembe szúródott hegyes, mérgezett tűk.

Bús, kínzó fekete csend vesz most körül,
Szívem dobbanásának legfeljebb a halál örül.
Fekete szememben, kialudt az éltető vágy,
Befogad már engem is az oly drága halálágy.

Fekete életben, nincs egy szemernyi fehér folt,
Nincs egy érzés mi megtöltene egy boldog sort.
Fekete szobámban, bánatosan, fakón magamban ülök,
Képzeletemben, messzeségben fehér fénytóban fürdök.

Fekete szívemben, fellobban a régi érzés,
Minek ítélete az örökké tartó, oly kínzó vérzés.
Fekete testemnek, egyetlen kegyeltje,
Kosztól fázó lelkem, egyetlen szerelme.

Fekete szobámban, fekete asztalon,
Fekete betűk hevernek, fekete papíron.
Fekete az életem, fekete a testem,
Fekete érzést tükröz fekete szemem.

Fekete szívemnek, mély fekete tükre,
Fekete lelkem teraszára fekete kín ül le.
Fekete lényemnek, fehér igazsága,
A feketeségből búsan tovább állna.

De az oly fekete csend, fakón megállítja,
Fekete lelkembe a sorokat beírja.
Minden sor arról szól, te már nem szeretsz engem,
Fekete felleg gyűlik már felettem.

Fekete papíron fekvő, ezernyi fekete betű,
Minden egyes darabja egy-egy kínzó tű.
Fekete írásnak, fekete a jelentése,
Nem ért neked semmit, e lány szerelme.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Flo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 209
Regisztrált: 0
Kereső robot: 35
Összes: 244

Page generated in 0.143 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz