Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ismeretlen ismerős

, 383 olvasás, Flo , 1 hozzászólás

Sajgó lélek

Ki vagy te, ki ily bőszen bizonygatja, hogy szerelmem hamis?
Ki vagy, hogy azt mondod ostoba lett a képzetem is?
Ki vagy te, hogy azt hidd, hogy minden elaludt már bennem?
Hogy nem tudom mit jelent a bűvösszó; szerelem?

Ki vagy te, hogy azt állítsd magadról, én nem is ismerlek?
S ész nélkül, ostobán, gyerekesen szeretlek?
Ki vagy te, hogy helyettem eldöntsd, tudom-e mit érzek?
Hogy árnyékodtól, s érzéseimtől is félek?

Ki vagy te, hogy azt hidd, én ilyen könnyen elfelejtek?
Hogy azt mondd, nem is téged kerestelek?
Ki vagy te, hogy érezd helyettem, mit is élek én át?
Hogy halld a hangtalanság bűvös szavát?

Ki vagy te, hogy azt mondd, talán nem is ismerlek téged?
Hogy tudd, én vagyok a kínzó mérged?
Ki vagy te, hogy azt gondold, én nem tudom, mit akarok?
Hogy cél élkül, a koszos életben bolyongok?

Ki vagy te, hogy ilyen egyszerűen lerázd magadról ölelésem?
Hogy ne éld át földöntúli, égető szenvedésem?
Ki vagy te, hogy meglásd azt, ami nem is létezik e világon?
Hogy észrevedd a feketét a vörösen lobogó lángon?

Ki vagy te, hogy azt hidd, nekem csak eddig tart egy szerelem?
Hogy ennyi idő után, már jár nekünk a kegyelem?
Ki vagy te, kit annyira imádok, ki vagy te, ismeretlen ismerős?
Kiben tűnik fel szemeim előtt újra meg újra az áhított hős…?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Flo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 188
Regisztrált: 1
Kereső robot: 17
Összes: 206
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2215 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz