Mikor e világra jöttem,
Angyalszárnyakkal születtem…
Míg testem mázas, véres volt,
Én rajtam nem volt kétes folt.
…
Mikor e világra jöttem,
Angyalszárnyakkal születtem…
Míg testem mázas, véres volt,
Én rajtam nem volt kétes folt.
Lélekben még tiszta voltam,
Legigazabb a valóban…
Ám mikorra felnőtt lettem,
Szárnyaimat elvesztettem.
Ember-voltom nem tagadtam,
Sokszor, magamtól, nem adtam,
Gyakorta önzővé váltam,
De mára magamba szálltam.
… Mert bántott az érzés belül,
Mást akartam értékrendül…
Jobbá lenni e világban,
Nem csak kapni, adni bátran.
Új szárnyaim már nem lettek,
Ám tetteim jobbá tettek,
Ritkán, ha még önző vagyok,
Önzésemnek gátat szabok.
Önös, gyarló lett sok ember,
Ki változni nem tud, nem mer,
De ki túlnéz önönmagán,
- Hiszem - boldog lesz, igazán.