Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ki nem járt többé tejboltban

, 548 olvasás, furcsaszellem , 10 hozzászólás

Sajgó lélek

Ültem,
S megrémültem.
Karom tőből leszakadt


      Ültem,
      S megrémültem.
      Karom tőből leszakadt.
      Hiába kérdeztem: Miért tetted ezt?
      Ő csak rám mosolygott és elszaladt.
      Aztán pár év múlva visszatért,
      Csak hogy ne legyen hiányérzetem,
      Fogott egy fűrészt s ellopta lábamat,
      Akkor már éreztem ez lesz a végzetem.
      És eltelt újból néhány év, hónap, nap és éjszakák,
      S én törzs voltam és fej csupán, de látszott még a fénynyaláb.
      Forgolódtam álmatlan, fej nélkül és lábatlan,
      S Végül már csak fej voltam, ki többé nem járt tejboltban.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: furcsaszellem
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 323
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 345
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.2338 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz