Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fény és árnyék

, 577 olvasás, ceto , 12 hozzászólás

Szerelem

A fény és az árnyék két igaz, jó barát,
fény és árnyék, lennék mindkettő talán.

Fényként ragyognám be gyönyörű testedet,
arcodat csókolnám míg a hajnal eltemet.

Minden mozdulatod árnyékként követném,
létem siratnám mikor az alkony jön felém.

Naponta meghalnék, hisz az éjszaka galád,
de újjászületnék én, minden nap hajnalán.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: ceto
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 330
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 357

Page generated in 0.205 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz