Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Budapesten

, 389 olvasás, Dependance , 13 hozzászólás

Gondolat

fekete-fehérre festett
vérpiros, irigy-sárga, vad-zöld élet
- mélykékben tompult élénk világ

Fekete-fehérre festett vérpiros, irigy-sárga, vadzöld élet
- mélykékben tompult élénk világ.
Napsugár-hálókkal, tövis-barlangokkal zajos csillag-árnyképek.
Öntudatlan, félénk, nagy hibák.
szikes talajon virágzó hullutt szírmú virág.

Gomolygó füst-tömeg, célt tévesztett madárhad egy betonlét egén,
Lázas, szmogos szélen szárnyaló.
Szemre száradt fátyol, szívre cement üledék, fejre őszülő remény,
És szelíd angyalfény-szárnyú ló
Pusztít. A halottakra lustán hulldogál a hó.

(…)

Sápadt vörös arcok - az eső simára marja. Ne mondd, hogy nem fáj?
Torkodon, ha vér hörög ma fel?
Üveg szemedre késpilla-remegéssel hull a púderszagú báj.
Szemzugodban lelked nem felel?
Felhúzott térdekkel ül, s mint az őrült énekel.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Dependance
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 256
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 279
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.3192 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz