Megszülettem, felnőttem az életbe temetkeztem,
Belémrúgtak, simogattak s én nem felejtettem.
Próbáltam szeretni, így csak elfogadnak,
Próbáltam gyűlölni, hogy állva maradjak.
Könny és fájdalom sebezte szívemet,
Keserű órák, percek edzették testemet.
Nevetés és fájdalom, egymást váltották,
Ellenségeim, útolsó napomat kívánták.
Minden egyes nap, az életnek játszottam,
Sikerem volt, ha önagamat vállaltam.
S ha visszatekintek az elmúlt évekre,
Tudom, hogy a szeretteim tartottak életbe.