a forgatás előtt
mint reklámfilm pörgött
át agyamon a gondolat
egyszer egy képen ismertem fel
magas sovány bajuszos
s a homlokán ezernyi ránc
ha borzolta szemöldökét
s a forgatás előtt
magas sovány bajuszos
a homlokán ezernyi okos ránc
lépett elém ( a nevét nem is tudom)
Attila
mert így neveztem
azt az embert
kinek bajszán még morzsa
is billegett ahogy evett
és úgy mosolygott ott
mint: szeretném ha vadalma fa lennék
szituáció
de ennek már 5 napja
és álltunk szemben
egymással kussban
a bűvölet hatása alatt én
a hasonlóságban ő
Attila
és a versek fejemben
harangként zúgtak
hisz ismertem őt
- az embert -
hát hiába szóltam
az Óda és a Duna
ültetett a kőre
emlékezni
a költemény zúgta:
nincs vers csak hasonlóság
máig hiszem az embert
vaskerék és bajusz
homlok és ránc
halál és emlékezet
de az ember állt
forgatott
múltidőt filmezett
éhes ország közhelyeire