Szél vagyok,
folyton utazok.
Ha kell tombolok,
vagy arcodhoz símulok.
Rég vagyok,
és rég leszek,
mire felfogod,
hogy milyen vagyok.
Föld vagyok,
és helyet adok.
Magamon kívül vagy,
majd belémfagysz.
Értem élsz,
majd bennem lész,
mindened mi volt.
Örzöm örökké.
Víz vagyok,
nyugott csendes.
Vagy tomboló,
hirtelen, kegyetlen.
Hozzám bújva,
látod bennem
önnön magad,
mi benned fakad.
Tűz vagyok,
husszú nyelvem
ordítva pusztít,
de ha kell tisztít.
Vigyázz rám,
mert én vagyok
a fény, az étel,
erőm sosem vész el.
Így vagyok én,
igen a négy elem.
Szinte minden,
s világom nevelem…