Navigáció


RSS: összes ·




Jegyzet: Lehettem volna Chi is, avagy a 3. AMF Találkozó igaz története

, 732 olvasás, carma , 46 hozzászólás

Ezek vagyunk

        Hihetetlen gyorsasággal kaptam össze magamat otthon, annyira siettem, hogy csak a villamoson jutott eszembe, hogy otthon hagytam a listát, amelyen azoknak a nevei szerepeltek, akikre a Nyugatiban kell majd várnom. Szokásomhoz híven fél órával előbb értem oda, de nem is volt olyan nagy baj, mert a pénztárnál negyed órát álltam sorba, később pedig – Angel jóvoltából – kiderült, hogy tökéletesen működtek a jegyautomaták is, így neki körülbelül öt percébe került a jegyvásárlás.
Először Sam-mel, és Aranytk-val találkoztam. Katival, most először. Rendkívül szimpatikus nőnek találtam. Miközben Angel-lel és Akulával a jegyautomatáknál szenvedtünk - mivel az Istenért sem akarta bevenni Angi pénzét- addig szép sorjában megérkeztek a többiek is. Sőt valószínűleg annyira fellelkesülhettek attól, hogy megtalálták egymást, hogy hármunkat pedig otthagytak. Végül sikerült egy vagonba felszállnunk. Remekül telt a vonatút, a legtöbbet Vizerggel beszélgettem, és pár szót váltottam Ialaxum-mal, sTormy-val és Lekával is. Ialax saját maga által gyártott képrejtvényeket hozott magával, s az úton mindenki azzal volt elfoglalva, miközben néhányszor felhangzott Katha és barátnője, Szilvi a potmétert is kiütő, harsány nevetése. Valamin nagyon jót mulathattak. Valamelyik állomásról Sin of God is csatlakozott hozzánk, később Fénytörés is.

          Egy húsz főnyi kis csoport érkezett együtt a veresegyházi Átrium Galériába. Mire megérkeztünk, már jó páran voltak a helyszínen. Először Kolomppal találkoztam, akivel közöltem, hogy nehéz a verse, és nem tudom, hogy fogom elszavalni. Azután Ragyogás jött velem szembe, aki lenyűgözött, annyira csodásan nézett ki, és a lovagját is bemutatta nekem. Nem kisebb meglepetés volt Arthemis, akire először nem is ismertem rá, ő Dalos karjaiban ragyogott. Úgy látszik, mindenkit megérintett a szerelem. Szyl fülig érő mosollyal köszöntött engem, ugyanis azt hitte, hogy nem jövök. De hogyan is gondolhatott ilyen badarságot! Fél három körül – mikor Koma végre megérkezett – elkezdődött a műsor. Orsi, Aranytk és én remegő kézzel vártuk, hogy mikor szólít minket Szyl a mikrofon elé. Kati, bár nagyon félt, úgy gondolom nem volt oka rá, hiszen fantasztikusan szavalt. Ugyanezt mondhatom el Orsiról is. Pedig – saját bevallásuk szerint – sosem szavaltak közönség előtt. Blade_Attila a tőle megszokott nyugalommal mondta el Dreamwolf és Eduard versét. Rajtuk kívül Koma szavalt még két verset, Dalos pedig egy saját szerzeményét mondta el. Mindannyian rendkívül jól megoldották a feladatot, egyikükön sem látszott a szorongás jele. Legjobban a Szyl által szavalt vers, UdiUdi Macska című műve tetszett, bár szerintem nagyon nehezen szavalható költemény, Szilvi mégis remekül, egy kis színészi játékkal is megfűszerezve, adta elő. Az én szereplésemről pedig csak annyit, hogy az első vers nem sikerült olyan jól, mint ahogyan én azt elterveztem. A másodikat sokkal jobbnak éreztem, úgy látszik a végére már belejöttem. Annak viszont nagyon örültem, hogy mindkét szerző - Akasa és Kolomp is - megdicsérte az előadásomat. Utoljára Szyl köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a szervezőmunkában és a szavalásban, Koma pedig egy szál rózsával köszönte meg Szilvinek, hogy létrejött a 3. AMF Találkozó is.
      A műsor után kötetlen volt a program: mindenki szabadon ismerkedhetett. Ekkor mintha egy kicsit klikkesedtünk volna. Sear szerint a "nagyok" vonultak félre. A "kicsik" pedig a galéria túloldalán boroztak, söröztek és dohányoztak. Persze a "nagyok" is ugyanezt csinálták, de az már nem volt annyira érdekes. Jeep-ék már a következő AMF találkozóról beszélgettek, ami – a tervek szerint - egy kicsit másabb lesz, mint az eddigiek voltak, és ami rengeteg szervezésbe kerül majd. Ugyanez volt a téma Szilvinél és Blodigy-nél is, akik fent, a Galériában tartották a frontot. Néhányan az x-edik sör, bor, cigi és a teremben található zongora között ingáztak. Kivétel nélkül, mindenki zongorázott, még az is, aki egyébként nem tud. Blackrose – aki most a nevéhez öltözött: fekete öltönyben és hozzá illő fekete ingben jelent meg. Mondhatom, minden jelenlévő hölgy megcsodálta – próbálkozott néhány számmal, majd Loncival folytatták négykezesben. Flippo több darabot is játszott, őt néhol énekkel is próbáltuk kísérni, több-kevesebb sikerrel. Hat óra körül, Annoila is betoppant, aki a rengeteg dolga ellenére is mindenképpen el akart jönni a találkozóra.
      Fél nyolc fele indultam el Blade_Attilával és Ginivel a vonat felé, ami csak öt percet késett – szerencsére. A metrón pedig már egyedül utaztam hazafelé, leszámítva azt a rengeteg, lengén öltözött fiút és lányt, akik a parádéról utaztak haza. De nem nagyon érdekeltek, én ültem, távol tőlük. A gondolataim is teljesen máshol szárnyaltak, valahol messze, 30 km-rel arrébb egy kis teremben. Temérdek képet forgattam magam előtt, az élményeket, amiket Veresegyházon szereztem. Aranytk kedves arca, amikor közli hogy ő most nagyon izgul a szavalás miatt… Orsi, ahogyan a Bésame Mucho-t énekli, és a tudat, hogy három év spanyol tanulás után megértettem ezt a dalt… Jeep szimpatikus vigyorgása, amikor rá akart beszélni, hogy a következő találkozón is szavaljak…Válóczy Dani, amikor kijelentette, hogy ő a tizedes, és nem Dani… Blackrose és az alkoholmentes sör, csak mert nem talált nőt, akinek van jogsija és nem ivott… Lonci és Slave hatalmas csókjai, és a kis plüss szaltós attrakciója… amikor Flippora rányitottam a WC-n…Gizi mogyoróvadászata, és amikor a boros kóláját rejtegette nővére elől, de nem sikerült neki. Azt hiszem ezeket a dolgokat soha nem fogom elfelejteni, és remélem legközelebb már Randal is el tud jönni, mert nagyon hiányzott.
A villamoson pedig már azon törtem a fejem, hogy a fenébe fogom kiszedni a színes krétafoltokat a fehér blézeremből…

Megjegyzés:
Egy szó szerinti Ezek vagyunk-történet azoknak, akik ott voltak, és azoknak is, akik nem tudtak eljönni a találkozóra…
köszönet Válóczy Szilvinek…
… és mindazoknak, akikről ez a mű is szól…

Megjegyzés: A 3. AMF találkozó emlékére
Veresegyház, 2005. augusztus 27.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Jegyzet
· Írta: carma
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 330
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 353

Page generated in 0.233 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz