Lassan lemegy a nap…
Sötétség terül a tájra,
S lelkemben fájva…
Lassan lemegy a nap…
Sötétség terül a tájra,
S lelkemben fájva
Gubóznak be az érzések.
Minden az enyém marad…
Sosem tudod meg,
Mit jelentenek
Az elkeseredett mosolyok
Miket titkos naplóként rejtenek
A fényképeim…
Nőnek az árnyékok,
Köztük vagy Te is…
Rámtelepszenek,
Elnyelik énem, életem
Fényesebb oldalát.
Valaki már vár odaát.
Megjegyzés:
2005. aug. 24.