Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szemeim becsukom

, 336 olvasás, Kelemen Zoltán , 26 hozzászólás

Gondolat

Leülök asztalomhoz
Már ki tudja hányadik cigarettám füstöl el
Betöltve a szobát fanyar illatával
A zene halkan szól
Szöveg nélküli.
Hisz a magánynak nem kell a szó
Csak a zene.
Társnak, most az is jó
Nekem

Gondolkodom.
Életemről.
A múltról
A jelenről, s
Hogy mit hoz majd a jövő
Sorsom könyvében mi az
Mi előre meg van írva
Mely oldalak vannak
Könnyekkel átitatva
S vajon hány oldalas lehet?
Mennyi benne a tél, s
Mennyi a kikelet?
A zene meg csak szól.
Benne egy gitár hangja
Sír a távolból
A dob halkan kíséri
Szívem átveszi a ritmusát
Érzem minden dobbanását
Néha beugrik egy emlék
Ráül mellkasomra
Nem érzi, hogy már elég

Felveszem a gitárom
A húrok élesen vágnak ujjaimba
Jó ez az érzés
Én egyenest imádom
Mikor a dallam
Belekeveredik a füstbe
Halkan

Szemeim becsukom
És eljátszom az életem

Mohol, 2005. augusztus 19.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Kelemen Zoltán
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 163
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 188
Jelenlévők:
 · legna
 · Sutyi


Page generated in 0.1887 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz