Hullámvasút az aszfalton,
néma motor bőg,
tarka emberek vinnyognak ölükbe…
Hullámvasút az aszfalton,
néma motor bőg,
tarka emberek vinnyognak ölükbe.
A pályaudvar repül,
a fények, tárgyak,
mint zúgó esőcseppek szaladnak,
vízszintes magányban.
A tömött levegő táncol
a csacsogó bábuk közt.
Sötét utca,
szétszórva az üvegen,
hazafelé.