Kertem kis csodája a bokron kinyílt,
zöld kehelybe foglalt rózsabimbó;
csábító illata kényelmes hintó,
mely kábult-valótlan álomba repít;
hajnali harmatcsepp tükre a napfény:
parány csillagok vörös szirmokon,
lángoló Marsok, fehér Vénuszok!
Hallom, hogy rezdül a szélben a levél.
A szobámat kéne, hogy ékítse.
Hát marokra fogom, hogy dísze
legyen, új otthona kristályváza;
Ám bosszút állt a rózsa virága:
szárán a borotvaéles tüske
kapzsi kezemet véresre sebezte.