Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Látomás volt?

, 302 olvasás, gyongyszem , 2 hozzászólás

Álom

Úgy kezdődött, akár a többi nap.
Mint minden birka
Sétáltam az élet erdejében,
Jól látható, kitaposott ösvényében.

De az erdő oly nagy, s a
kíváncsi a csordától hamar lemarad,
S így könnyen megesik, hogy
magára marad.

Kerestem a kiutat, csodálkozva
hallgattam a csalfa madarakat.
Szólítottak: Gyere--gyere! Hallgasd
szép hangomat, lágy dallamomat!

S én balga. Vakon követtem,
nevetve mentem, szaladtam,
futottam az álnok hangra.
Már nem érdekelt, merre járhat a csorda.

Könnyű voltam, akár a pille,
csak szálltam, suhantam
bele, az ismeretlenbe. Egyszercsak
baljós csend támadt. Itt éreztem
magam először prédának.

Meredten néztem szét. Körülöttem
Minden idegen és sötét.
Ezt az utat nem ismerem. A fák
Mögül éhes farkasok villantották
Rám húsra hegyezett fogsoruk.

Gyertek! -- szólt az egyik -- Itt van!
Most elkapjuk! S én rémületemben
Mit tehettem? Szélsebesen futásnak
Eredtem. Rettegés lett úrrá
Testemen, félelem lelkemen.

Arcomba csapódó ágak
Nehezítették a kiutat. Mintha
Egy sötét lepel fedte volna a jól
Kitaposott ösvény felé
vezető utat.

Évekig bolyongtam a
Végeláthatatlannak tűnő dzsungelben,
S védtem magam a vadállatok támadásai
Ellen, kínok árán,
De megtanultam élni az erdőben.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Ez+az
· Írta: gyongyszem
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 207
Regisztrált: 3
Kereső robot: 25
Összes: 235
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.1686 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz