Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álmatlan hajnalokon

, 280 olvasás, sosan , 3 hozzászólás

Elmélkedés

valami mást akartál,
Valami egészen újat,
hajszoltad, kutattad,
És feledted a múltat.…







Álmatlan hajnalokon
Néha elgondolkodom,
Hogy mivé lett életünk.
Az együtt kezdett úton
Most mind a ketten
Külön-külön megyünk.
Elmentél, s elhagytál.
Valami mást akartál,
Valami egészen újat,
Hajszoltad, kutattad,
S feledted a múltat.
Az apró kis csókokat,
Az önfeledt ölelést,
A harcot, mit együtt
Vívtunk az életért.
S hogy ki volt a hibás?
Én, te, vagy valaki más?
Ma már olyan mindegy.
Töprengeni rajta, kár.
Múlik az élet, és a
Hajdani boldogság,
Túl árkon-bokron
Valahol messze jár.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: sosan
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 230
Regisztrált: 1
Kereső robot: 44
Összes: 275
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1884 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz