Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Érintés

, 407 olvasás, leka , 25 hozzászólás

Szerelem

Ahogy a langyos szellő ágak közt repül
Vágyódó sóhajod nyakamhoz ér, hevül
Borzongva futkos rajtam bizsergő áram
Érintéseddel felnyitod titkos vágyam

Tapadok hozzád, mint fa törzséhez moha
Mintha részed lennék, nem engedlek soha
Hűvös éjszakán, meleg takaród leszek
Nem riasztanak sötét, ijesztő neszek

Miként dalos madarat dús lomb takar
Öledbe fészkelek, ajkam szádhoz tapad
Ringatózó ágon eggyé olvadunk

Fa levelét lebbenti halk sóhajunk
Minden érintésed dallamként halad
Vágyak könnyed reptével vihart kavar

Megjegyzés: 2005.05.23.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Szonett
· Írta: leka
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 333
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 364
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2672 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz