Meddig kell még menni?
- szegezi a kérdést neki.
Ó, de kicsoda?
Ki teszi magát oda?
Egy múló alkonyon,
Valamelyik átlagnapon,
Egy fáradt ember
Érzéseitől szenved.
Egy kínos színjáték?
Talán egy kínzó szívjáték?
Már ő sem tudja.
Mindkét szemét behunyja:
Ha vakon képzeleg,
S fénylő fantáziát teremt,
Azt hiszi, minden
Aranyat érő kincs lesz?
Nem lehet így élni,
Erő nélkül továbblépni!
Ha nincs akarat,
Akkor a padlón marad.
Létezik boldogság,
Fájdalmakkal telt bolondság.
Létezik élet,
Ha ezeket átéled.