Fáradság ül a lelkemen,
S harag éled benne.
Haragom vajon kire száll?!
Megmondani nem tudnám.
A lelkem tombol,
A szívem dobog,
Az eszem forog,
Az érzésem bolond.
Nem tudok tisztán gondolkodni,
S nem tudom magam kialudni.
S az eszem meg nem áll,
S szerelmem meg nem vár.
Rohanok utána testileg,
De nem vagyok ott lelkileg.
Máson jár az agyam, a barátomon
Kire számíthatok.
A lelkem nyugodt,
A szívem (gyorsan) nem dobog.
Az eszem jár,
Érzéseim nincsenek már.
Barátom után futok,
Kivel már testileg-lelkileg vagyok.