Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A halál völgyében

, 326 olvasás, zsoloo , 3 hozzászólás

Halál

A halál sárga völgyében járok,
Nemsokára vége; megérkezem.
Hol vagytok most, Ti, jó barátok?
Csak sírok, s szüntelen vétkezem.

Már nem számolom, mennyi seben,
S gyönge vásznon téptem keresztül
Szétszakítva búsult életem,
Csalva azt is, ki nékem verest szült…

Kérleltek sokan, mind jóakarók,
Vezérelve a hit csillagától
Szentek, és élni rest talpnyalók
Prédikálva a szép elmúlásról.

De már nem látom utam; sötét,
Talán egy újabb fűcsomót tapod,
Vagy lábam elnyeli mély szakadék…,
Tapogatok körbe, mint a vakok.

S addig nem hagy nyugtot e szörny,
Míg megfizetem a büntetést
Fülembe vérfagyasztón üvölt
Mosolyogva nyújtva át a kést

A halál sárga völgyében járok,
Nemsokára vége; megérkezem.
Elkísérnek, némán búcsúznak a lyányok,
Elengedve végül mind a két kezem…


Megjegyzés:
2005 01.17.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: zsoloo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 53
Regisztrált: 1
Kereső robot: 16
Összes: 70
Jelenlévők:
 · Ballagó


Page generated in 0.0726 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz