Navigáció


RSS: összes ·




Vers: ha egyszer elválik majd utunk

, 331 olvasás, sosan , 5 hozzászólás

Sajgó lélek

Ha egyszer elválik majd utunk,
Tudom, csendesen búcsúzunk.
Halkan, alig-alig hallhatóan…





Ha egyszer elválik majd utunk,
Tudom, csendesen búcsúzunk.
Halkan, alig-alig hallhatóan
Peregnek, hullnak a szavak,
csak nézek rád, sírás fojtogat.
S látom, te is zavarban vagy.
E néhány percben, állunk csak
Egymással szemben réveteg,
S az emlékek filmje egyre
Csak pereg. Nézem a szemed.
Csak nézed a szemem.
Távolság fogy, dobban a szívem.
Magadhoz ölelsz, s az ajkad
Ajkamhoz ér puhán, szelíden.
Ne sírj, mondod könnyedén
Nem sírok, mondom én.
Hisz látod az ég is beborult
Nem könny, csak esőcsepp volt
Ami a kezedre hullt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: sosan
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 0
Kereső robot: 31
Összes: 229

Page generated in 0.2433 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz