Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egy újabb szál rózsa

, 389 olvasás, Flo , 2 hozzászólás

Szerelem

Faggyal teli januári estéken,
Előttem ülsz a szerelem képében,
A fák is a te jóságodat nyögik,
S gondolatod a lelkemből meg nem szökik.

Egy gyertya halvány fénnyel előttem ég,
Nem voltam ilyen boldog már nagyon rég.
Te okoztad e csodás érzést bennem,
Hogy égő szerelmedet adtad nekem.

Én összetört lelkemet nyújtottam neked,
Akkor tudtam, nem élhetek nélküled.
Te egésszé varászoltad szívemet,
Elüldözted tőlem a félelmeket.

Benned lelt végre lelkem nyugovóra,
Hallgat minden marasztaló szavadra.
Hozzád írom a szerelmes verseket,
Lehoznád ezért a fenn kéklő eget.

S lelkemet újra megszúrta a rózsa,
S most szerelemnek lett pártfogója,
Ezt a tüskét kiszedni nem akarom,
Tiéd lesz szívem felett a hatalom.

Faggyal teli januári estéken,
Megjelensz egy csodás rózsa képében,
Mosolyog velünk a hóval teli táj,
ELfeledek mindent mi akkor még fájt

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Flo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 1
Kereső robot: 32
Összes: 223
Jelenlévők:
 · nyilas


Page generated in 0.2176 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz