Kinyújtom kezem... érinteni vágylak,
Ujjaim keresnek, mint kutató szálak...
Kereshetnek... nem találnak meg.
Bár a boldog érintésnél nincsen semmi szebb...
Fekete korom nehezedik éjként az égre
Emberek álmai futnak, lökik egymást félre.
Lökdösődnek, tolakodnak... az enyém elveszett köztük
Boldog gondolatok merülnek feketén... ez a vesztük.
Sötét fénynél ülök csendesen...
Kihűlt érintésed nyugszik kezemen.
Kinyújtom... érinteni vágylak...
Ujjaim keresnek, mint kutató szálak.
Kés hegedül ereim húrjain...
Felcsengnek fejemben elfeledett szavaim...
Felcsengnek, üvöltenek, TÉpődnek bennem
Rombolják, űzik megtépázott szívem.
Vérhúr pendül, kacag a HALÁL,
Csöppen a vér, koppanva a padlón megáll.
Hegedűszó nyers hangja harsan fel bennem,
Vérem csiklandozva hagyja el testem.
Megjegyzés: Hegedülj csak...