Jól tudom, szabadnak születtél
Hála nekünk, mégis rab lettél
Lábad bár száguldásra való
Álmaidból ébreszt a való...
Jól tudom, szabadnak születtél
Hála nekünk, mégis rab lettél
Lábad bár száguldásra való
Álmaidból ébreszt a való:
Húzd az igát! Dolgozz serényen!
Vagy az ostor lecsap keményen
Ha kedvünk tartja, nincs más hátra
Nyerget dobunk e nemes hátra
Jön a kantár, feszítő zabla
S fittyet hányunk a zöldes habra
Mi tőle csordul ki szád szélén...
Gondolkozhatsz a munkád bérén!
Bordáid közé sarkantyút szúr
S megver az ember, ha kell, csúful
Függővé tett magától téged
Engedelmeskedj hát, vagy véged!...
Én mégis kérlek, bízz meg bennem
Hogy szívem szívedre tehessem
Rab-fájdalmad enyhíti talán
S kép lehetek cellád zord falán
2005. máj. 01.