Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mélység

, 294 olvasás, Lonci , 8 hozzászólás

Sajgó lélek

Érdemtelennek születni kell!
S lám huszon-pár éve: megszülettem!
Régen azt hittem, a halál csontváz,
kezében kasza, s ha hívom, vár,

de nem!,
haja hosszú, derékig fekete,
körszakálla van,
szeme méllyen ül, gonoszan!
Kasza helyett hívó keze!
Felmutatja mi életben lehetetlen:
Tudás! Hatalom!
Fintor-szerű mosollyal arcán
szól:"Tiéd a hatalom!
Légy jobb karom!
Tiéd a tudás! Használd hát! Muszáj!"

Szemem gyorsan nyitom ki,
fény kell! Mi őt elűzi!
Érdemtelen vagyok a halálra is!
Kutyaként pusztolok el-mely vonyít!

Érdemtelennek születtem meg!
Végtelen mélységbe zuhanok le!
Halált hívom, tudom rég vár,
az élet úgyis csak egy légvár.

Bp., 2005.04.23.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Lonci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 352
Jelenlévők:
 · oprae


Page generated in 0.875 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz