Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gyermeknapra

, 568 olvasás, nagyvendel , 2 hozzászólás

Ünnep

ÜLTETTEM FÁKAT

Ültettem fákat
Kertembe hármat.
Hajtottak ágat
Eddig már hármat.
Az unokákat.
Álltak napfényben,
Izzasztó délben.
Álltak hűs szélben,
Álltak viharban,
Álltak a fényben.
Egyre magasabban,
Sudáran, szépen.
Néha egy ágacska letörött,
Összeszedtem őket
Könnyeim között.
Öntöztem vízzel,
Szivárvány színnel
A napsugártól
Ragyogó fénnyel
Gyöngyen gyöngyözött.
Repeső lelkem
Ősi szeretetbe
Öltözött.
Mindaddig míg
Fáradt testem Ruzsamájba
Költözött.

ÜZENETEM

Mindegyik lányomhoz

Galamb a fészkén
Tudatlan módon
Kirepülni készül.
Kalitjában szárnyait nem szegem,
Hogy maradjon énnekem,
De élesíti már
Karmait
Valahol
Egy sólyom,
Hogy mohón lecsapjon.
Óvtalak eddig,
Enni is hoztam.
Melegítettelek,
Majd' belefagytam.
Minden tudásom
Örökül hagytam.
Amit tudtam,
Mindent megadtam.
Most másik
Fészekre készülsz,
Ez a világ rendje
Indulj, ha menned kell,
Büszkén szállj
A fellegekbe.
A vadonban is,
Ha már megérett a körme,
Elüldözi fiait
Az oroszlán, s a medve.
Az nem bántana,
Ha vissza sem néznél,
Hisz szemeid előtt az
Új világ csodája lebeg,
De az rosszul esne,
Ha elfelednél,
Hiszen minden felnőtt
Gyermekkorából él.
Tudom,
Érzem,
Értem,
S mindig
Vállalom.
Tibennetek
Örökkön él:
Öregségemet
Értő
Szánalom,
Éltemet
Féltő
Oltalom.


SZEKSZÁRD, 2022. MÁJUSÁN, GYERMEKNAPON

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ünnep
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 0
Kereső robot: 24
Összes: 85

Page generated in 0.0804 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz