Navigáció


RSS: összes ·




Regény: Elmebaj, vagy Isteni szikra? - 01. T-Boy színre lép

, 33 olvasás, Déness , 2 hozzászólás

Boldogság

– A Boldogságot szerintem nem kell keresni, mert lelkünk egyik árnyékos zugában éldegél. – jegyezte meg T–Boy mindent tudó arccal. – Onnan kell előcsalni a napfényre, hogy érezhessük a jelenlétét.
– Érdekes elmélet. – mosolyodott el B–Men. – Na és neked sikerült már előcsalogatnod?
– Igen, de csak rövid időkre, mert szegény annyira félénk, hogy bármi rossz történik a külvilágban, hanyatt-homlok visszaszalad az árnyékba.
– Te hol vagy olyankor?
– Ez jó kérdés. – esett gondolkodóba a kérdezett, ki úgy harminc év körüli, átlagos megjelenésű fiatalembernek látszott, aztán visszakérdezett. – Nem én vagyok a lelkem egészében?
– De igen, ám te vagy az árnyék, a napfény, a mező, az erdő is. – felelte B–Men, mint egy tereptani lélekszakértó. Ő, őszülő szakállú, ötvenes férfi volt.
– Kifelejtetted a patakot, a virágokat és még egy csomó mindent.
– Ez azért van, mert nem jártam be a lelkedet, csak saccoltam a tartalmát.
– Elég gyenge próbálkozás volt bölcs létedre. - legyintett rá a tébolyfiú a másik magas fokú intellektusára.
– Ó, hát tisztában vagyok vele, van még mit fejlődnöm, különben csak egy bolond lennék, aki azt hiszi, mindent tud. - szerénykedett B-Men.
– Ha ezzel rám céloztál, akkor alaposan mellétrafáltál, mert valójában olyan agyas vagyok, hogy te csak bolond lehetsz hozzám képest, annak ellenére, hogy bölcs vagy.
– Ezt csak Isten tudja így van-e, de most térjünk vissza a lelkedhez. Gondolom szoktál benne barangolni.
– Még szép, párszor el is tévedtem, olyan hatalmas. Várjunk csak... – húzta fel a szemöldökét T-Boy. – Arra akartál rávezetni, hogy egyfolytában el vagyok tévedve benne, azért kerültem diliházba?
– A kérdésed jogos, de foglalkozzunk inkább a boldogsággal. Amikor végre előbújik az árnyékból, legyél mellette, hogy óvd a külvilág félelmeitől.
– Mint egy testőr?
– Végül is igen, a lényeg, hogy biztonságérzetet nyújtsál számára.
– Ez jó ötletnek tűnik, kipróbálom majd. Amint kikukucskál a fák mögül, ott leszek és bátorítom.
– Most éppen mit csinál? – kérdezte sejtelmes mosollyal B-Men.
– Nahát! Épp kilép a fénybe, de nagyon óvatosan pislog körbe. Szerintem már attól is visszaslisszanhat, ha gúnyosan néz rám odakint egy ápoló.
– Hát akkor mire vársz? Menj és védd meg a gúnytól, s minden mástól.
„Odakint” éppen ekkor állt meg az állítólag elmefogyatékos asztalánál két ápoló. Dél múlt pár perccel, s ő látszólag egyedül fogyasztotta ebédjét, de közben többször is olyan pillantást vetett előre, mintha ülne szemben vele valaki.
– Tutira most is a barátjával beszélget. – jegyezte meg az egyik ápoló, miközben megjelent a már beharangozott gúnyos mosoly az arcán. „Ő” erre lassan felé fordította fejét és megszólalt nyugodt, békés hangon. Először tett így a három nap alatt, mióta az elmegyógyintézet lakója volt.
– A gúnyod lepattan róla, akár egy csodapáncélról, mert immár a saját boldogságának testőrévé lépett elő.
– Hát... ennek örülök. – jött zavarba az ápoló. – És bocs, ha sértő voltam. – tette hozzá, miközben zavartsága tovább növekedett. Valahogy olyan másnak tűnt így a beteg, hogy megszólalt. Eddig általában csak üres tekintettel nézett maga elé, de most a pillantása annyira békés és szeretetteljes volt, amilyennel tán még nem találkozott soha.
– Hé, felfogtad mi történt? – szakította ki révületéből kollégája hangja. – Megszólalt végre a fickó. Megyek és elmondom a jó hírt a dokinak.
– Menj. Én addig szóval tartom. – ült le hirtelen ötlettől vezérelve a másik ápoló. Az étkezdében ekkorra már szinte minden jelenlévő figyelmét felkeltette a beszélgetés, és nem titkolt kíváncsisággal várták a folytatást.

Ha benned is meg van ez a kíváncsiság, ki most épp olvasod ezeket a sorokat, és majd nem sajnálsz újabb néhány percet „eltékozolni” a folytatásra, találkozunk még. Addig is drukkolok így ismeretlenül, hogy Boldogságod elszánt testőre legyél.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Boldogság
· Kategória: Regény
· Írta: Déness
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 28

Page generated in 0.0403 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz