Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Isten és az ember - Szíved aranya

, 332 olvasás, Déness , 0 hozzászólás

Hit és vallás

Ha a zsák már túl nehéz,
Könnyítenél néha rajta?
Inkább derítsd ki mennyit érsz,
Mivel nem vagy olyan fajta,


Aki csak eltékozolja
Szívének minden aranyát,
Aztán a Sorsot okolja,
Saját magát így verve át.

Lesz, ki kivágná zsákod,
Hogy elszórd az összeset,
De szemébe nézve látod,
Mit is akar tenni veled.

Átgyúrni úgy a lelkedet,
Aki voltál, már ne legyél,
Van, mi akkor is eltemet,
Ha a szíved még tovább él.

Ígérget majd mindenfélét,
S közben ejt lyukat a zsákon,
Elárulom most a végét,
Vonszol magával rabláncon,

Oda, ahol már a Béke,
Soha többé rád nem talál,
S múltad szerteszéjjel tépve,
Elnyel a Gyűlöletmocsár.

Óvd hát a zsákodat egyre,
Fontosabb ennél mi lehet?
Hisz benne van Isten kincse,
Mit úgy hívunk, hogy „Szeretet”.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: Déness
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 62
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 91
Jelenlévők:
 · Francesca
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1064 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz