Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyák napjára

, 202 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Anyák napja

Mikor kicsi voltam,
anyák napja reggelén
Hozzád totyogtam,
vittem pár szál gyöngyvirágot,
Neked akartam adni
az egész világot.

Most hogy már felnőtt vagyok,
csupán szeretetet adok,
a világ hívsága
messze került bőven,
a fények sugara
fényévre fut előttem,
utol sosem érem,
fogadd most is örömmel
ezt a csokrot tőlem.

Potyognak könnyeim,
gurulnak végig orcám ráncán,
mintha régi gyöngyvirágok
illatozó tánca
gyöngyözne a párnán.

KÖSZÖNÖM ÉDESANYÁM
azt hogy megszülettem,
e csodás életet
tanítottad nekem,
melyet mindig szerettem,
őrködjél sokáig
még óvón felettem,
odafent a mennyben,
mert a nemes lelkek
csakis oda kerülhetnek.

Örülök hogy vak létem
meg nem élhetted,
mindezt ha láthatnád,
meghasadna a szíved.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Anyák napja
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 27
Regisztrált: 3
Kereső robot: 9
Összes: 39
Jelenlévők:
 · arjuveda
 · Sutyi
 · zsoloo


Page generated in 0.0538 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz