Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Óda

, 26 olvasás, verseim , 0 hozzászólás

Sors

Drága magyar ez a haza,
völgyön, hegyen soha tova!
Néhány év még nem a világ,
volt, biz, benne sok szóvirág!
Szép szabadság, ó nem virul,
fénylő naptól már nem pirul!

Lyukas fillér ma egy forint,
szennyes tenyér, fehér ing!
Ej, de kemény a kapa nyele,
kérges kezek dolgoznak vele!
Sok testben oly sok a lélek,
sokan keserűségben élnek!

Egytől egyig dolgos polgár,
vigaszuk már csak az oltár!
Munkájuknak nincsen bére,
szolgaság annak fizetsége!
Van, ki dönt, kivel rendes...
a többi talál, hogyha keres!?

Drága hazám, büszkeségem!
Ó, mi terem rajtad nékem?
Árok, árok, nagyon mély árok,
beleesni, bizony, nem kívánok!
Jöjj, szép élet, magyar honba,
sok kisember örök oltalmára!

Rajtunk is múlt, rajtunk a múlt,
rettegés, iszony hozzánk simult!
Ám van, ki tűri, van, ki hagyja,
nem mindenki, csak a nagyja!
Sok lerombolt ház, tető nélkül,
földönfutó ember bilincs nélkül!

A magyar ember sosem henyélt,
lesz még szőlő, lesz lágy kenyér?
Bánatunknak végtelen a mértéke,
kisember szavának nincs értéke!
Egy hazánk van, így egy az ellen,
miért induljunk hát magunk ellen?

Áldott a magyar föld teveled,
emeld büszkén magasba fejed!
Ragyogjon újra fénylő csillagod,
szívedben hazaszeretet ragyog!
Igaz ember fején teremjen babér,
ne áztassa földünket ártatlan vér!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: verseim
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 35
Jelenlévők:
 · Déness
 · Öreg


Page generated in 0.0429 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz