Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Névnapod volt

, 271 olvasás, xltibcsi , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Bogáncs ragadt a bús hajamra;
figyelmetlen voltam: Ó Anyám!
Névnapod volt, és én a suta,
ábrándozó, napnak bogarán.

És mindég botlok nagy napokon,
én a törpe, az álmodozó.
Tekerném hát vissza az időt,
szálljon vízre az a nagy hajó.

Miért mindég a földet nézem,
nem-e találom ottan magam?
A sok szerelmet felidézve,
ó könnybe lábadó bús szavam!


Nyomár, 2022. 03. 06.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: xltibcsi
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 17

Page generated in 0.0403 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz