Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A mátrixon túl, és még tovább

, 159 olvasás, Déness , 8 hozzászólás

Gondolat

Úgy ömlik rád a sok adat,
Nem leled majd önmagadat,
Elveszel a cyber-térben,
Organizmus leszel fémben.

Digitális csúcs-modern show,
Láthatatlan lélekbéklyó,
Ott van éjjel-nappal veled,
Fémmé fonnyasztja a szíved.

Tőrbe csal az örökléted,
Embertelen emberséged,
Borzasztó szép ez a világ,
Mátrixféreg agyadig rág,

S tudatodba kapaszkodva,
Lépteidet irányítja.
Jövőfaló fémszörnyeteg...
Teremtették az emberek!

EPILÓGUS

Lehunyt szemmel, kitárt szívvel,
Felvértezve emberséggel,
Gépvilághoz kapcsolódva,
Küldetésem mi más volna,

Legpusztítóbb vírus leszek,
Semminek sem kegyelmezek,
Léptem nyomán olvad a fém,
Így maradok emberi lény.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Déness
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 54
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 75

Page generated in 0.0687 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz