Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Majd egyszer

, 53 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Lehetnek és vannak álmok,
Világban átverést látok.
Hazugságok között járok,
Döbbenten, félve csak állok.

Nincsenek már könnyű napok,
Feszülnek egymásnak arcok.
Küzdelemben véres harcok.
Ki legyen világ ura most.

Mindenhol egyre több a gond,
Nyolcmilliárdos földi sokk.
Elveszett élet becsület,
Érzünk nyomást, álnok kényszert.

Már megtörve, de élni kell,
Még ha a szívem vérzik el.
Haladni menni előre,
Világ baján is segítve.

Nem vagyok én a megváltó,
Csak egy emberi halandó.
Földre született utazó,
Életről itt álmodozó.

Elfogynak évek a napok,
A megvívott napi harcok.
Némán csendben elvonulok,
Lelkem száll, vele bolyongok.

Majd egyszer kik eltapostok,
Elégettek földbe szórtok.
Maradok a jövő kornak.
Végtelenben az álomnak.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 37

Page generated in 0.0291 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz