Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Zenélnek Zengő Zivatarok

, 78 olvasás, Pekka , 6 hozzászólás

Mozaik

Alszik az alkony
Álmában ásít,
Borúsan barnájára borul.
Cammogva cipeli
Csipkés cseppjeit,
Dunyháját dagasztja
Elfedi. Egyre esteledik
Égszíne éjben égett,
Felette feketén füstöl,
Gomolyog görbén.

Gyengéden gyógyít
Hamvas hűs
Illatával igézi,
Ízlelve
Jajvörösét jajongva
Kicsit kopott kertkapun
Lehet lent Leányfalun
Lyukasan
Málló mezei mocsár,
Neked nemcsak
Nyáron nyíltak

Olyan opálos,
Poros, piszkos, penészes
Rímek - regélnek regéket,
S semmi sem segít?
Szeress!
Talán te tudsz,
Urald!
Úgy
Véled veled vagyok,
Zenélnek zengő zivatarok
Zsombékos zsindelyen.

Alszik Álmában
Borúsan Cammogva,
Csipkés Dunyháját Elfedi
Égszíne. Felette Gomolyog
Gyengéden Hamvas Illatával
Ízlelve Jajvörösét,
Kicsit Lehet Lyukasan
Málló, Neked Nyáron
Olyan Poros Rímek,
S Szeress!
Talán Urald, Úgy Véled:

Zenélnek Zengő Zivatarok
Zsombékos Zsindelyen.


Fehérvár, 1972.
/Ennek egy rövidített változata, K-tól Z-ig címmel jelent meg, egy egyetemi lapban, 1973-ban/

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 24

Page generated in 0.0442 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz