Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Cup-cup

, 29 olvasás, Sztamy , 1 hozzászólás

Szerelem

Karjaidban pihenek
ölelésed élvezem
szorításod égies
tekintetünk eggyé lesz

Szemeiddel igézel
szavaiddal kényeztetsz
tudod jól, hogy mindettől
szívem lassan tiéd lesz

Arcunk mindjárt összeér
ajkaidra nézek én
éhes igény buzdít rá
s ha tehetném lecsapnék rá

Vágyaimat megérzed
közel húzol merészen
e mozdulattól íziben
szaporábban lélegzek

Egymást csúnyán ingerelve
kínzó idő gyötör minket
türelmetlen tüzelt percek
mire végre nekem esel

Puha ajkad úgy simogat
nyelved hegye csiklandozgat
e érzés immár kedvencem lett
függőséget keltesz bennem

Elválásról szó ne legyen
markolj tovább el ne engedj!
hisz csókod nélkül mit sem érek
cuppanódtól végre élek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Sztamy
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 26
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 37
Jelenlévők:
 · Erdossandor


Page generated in 0.0444 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz