Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mecky Elment…

, 53 olvasás, Pekka , 4 hozzászólás

Bánat

Egy percre megállok, lehajtott fővel pár dallamot dúdolok Neki,
ott a gyönygyhajú lány, nekem ifjúkorom volt, s másnak Léna,
amint kiállt a szinpadra, kialudtak a fények - előtűnt Mecky,
a petróleum lámpa varázslatos hangulatában - ma is sírok néha...
Velem most is itt vagy, zenéid és hangod elfelejthetlen emlékével,
mint aki elhozta egyszer a képzelet "nyári éjek asszonyát"


Ahogy a fegyverkovács fia szólt a dalban:
"Egy nap visszatér, megáll, alig él
Már nem az, ki elment lehunyt szemmel"

Nyugodj békében Mecky!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 43
Regisztrált: 4
Kereső robot: 24
Összes: 71
Jelenlévők:
 · across
 · Öreg
 · PiaNista
 · varadinagypal


Page generated in 0.052 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz