Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

RSS: összes ·

Vers: Búcsú a pusztától

2021-12-04 16:05:01, 59 olvasás, Erdossandor , 0 hozzászólás

vers, versek, gondolat, merengés, tűnődés, révedezés, álmodozás,

Gondolat

Tüzek égnek sápadt pusztán
rőt fényük imbolyog,
kunyhó mellett öreg juhász
hold fénye ráragyog.

Eltekint a messzi tájra
ráncok véste arccal,
merre csak lát ősi puszta
zöld terített asztal.

Lába mellett ül a társa
a hű juhászkutya,
az egyetlen lény akiben
nem kell csalódnia.

Utolsónak kelő napnak
biccent oda némán,
csendben, nyugodtan pergett le
élete a pusztán.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Erdossandor
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:

· A kiszolgált ló
· Búzabáló
· Eduárd a vakond
· A tiszta giliszta
· Az utolsó
· Vágyak
· Szerelmem palackja
· Rög
· A víz hívása
· Csontvázak
· Megrágott idő
· Féljek a tűztől?
· Holt erdő
· Az erdei kunyhó
· Suttogás
· Csendes éjszaka
· Hazatérés
· Egy sötét farsang
· Téli kép
· Emlékek padja
· Sorsmosónő
· Emlékek a vízben
· Jenő úr kalandjai / Jenő úr vidéken
· Pista és a must
· Indiánok
· Két kis kecske
· Fagyott paplan
· Fagy
· A rossz költő
· Hullócsillagok

· Mutasd mindet...

Tagjainknak

Online látogatók:

Látogató: 8

Regisztrált: 0

Kereső robot: 33

Összes: 41

Page generated in 0.0442 seconds

impresszum · magunkról · szabályzat · partnereink