RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2021-12-04 16:05:01, 59 olvasás, Erdossandor , 0 hozzászólás
Tüzek égnek sápadt pusztán rőt fényük imbolyog, kunyhó mellett öreg juhász hold fénye ráragyog. Eltekint a messzi tájra ráncok véste arccal, merre csak lát ősi puszta zöld terített asztal. Lába mellett ül a társa a hű juhászkutya, az egyetlen lény akiben nem kell csalódnia. Utolsónak kelő napnak biccent oda némán, csendben, nyugodtan pergett le élete a pusztán.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς