Navigáció


RSS: összes ·




Egyperces: Libbenő toll

, 48 olvasás, Pekka , 2 hozzászólás

Gondolat

Pirkadat volt, alig érezhető különbség, a hajnal és reggel első pillanatai között. Könnyű pára borított mindent, szinte remegett a felszín, még hűvösen áradt a tó illata... Hajnalodott. Az első nagy testű madarak kezdtek tollászkodni, egy toll libbent elénk, alig mozdult, csak némán lebegett a víz felszínén.
Ültünk és átszellemülten gyönyörködtünk egy tollban, gondolatokat festve magunkban a hajnali köd lassan omladozó foltjaira. Olyanokat, melyekben az a kis pihe jelképezte a szellemiséget, azt a könnyedséget – amivel gondolataink szállnak.
A madár testéről pár pillanattal ezelőtt, lassan leereszkedő fehér pille, alig érintkezve a feszültségekkel teli felszínhez, tovalebbenve már egy nádszálba kapaszkodik. Mint amikor magunk is azt a lehetőséget megragadjuk, de hiába. Aztán egyre feljebb, ismét a szél szárnyain, fel az égbe… vakító messzeség kékjén egy piciny fehér pont.

Nagyra törő gondolatok jelképe, égiekkel kacérkodó magányos vándor. Egyedül nem tud repülni, társak kellenek, hogy egy szárny részeként a magasba emelkedhessen és szárnyaljon, mint a gondolat, szabadon és tisztán.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Egyperces
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 27
Regisztrált: 1
Kereső robot: 6
Összes: 34
Jelenlévők:
 · SzaGe


Page generated in 0.0435 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz