Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ősz az ablakom előtt

, 32 olvasás, frank , 4 hozzászólás

Megemlékezés

Őszbe karcolja magát a nyár,
Ablakom előtt időzve már.
Hullott leveleken nevet, s
Bolondít még most egy keveset.

Apró, kis kedves emlékként
Villan alakod levelenként.
Mosolyod formált gödröcskét.
Emlékezem, így esténként.

Szemeidben gyúltak csillagok,
Égen látom, amit nekem hagyott.
Szavaiddal már hideg szelek,
Érintenek most egy keveset.

Lassan jégvirágot bont már,
A táj. S nem is oly rég,
Még mellettünk ült a nyár,
Nem tudtuk, hogy elmúlt már.


Frank, 1998 - 2000 körül
(Anyám emlékére)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: frank
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 40
Regisztrált: 4
Kereső robot: 19
Összes: 63
Jelenlévők:
 · boszorka
 · Déness
 · frank
 · Friedrich
 · gazzo


Page generated in 0.0605 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz